home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9405
/
PCI.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1994-11-22
|
17KB
|
312 lines
@VPCI buszrendszerek@N
@VJaj nektek, ha elszabadul!@N
A kompatibilitás hálójában vergôdô PC-k kitörési
lehetôségeit mindig az új buszszabványok bevezetésével
próbálták megoldani. Az új csodafegyver a PCI.
A PC-k buszrendszerei már régóta nem tudnak lépést tartani
a mikroprocesszorok növekvô teljesítményével. Teljesen
mindegy, hogy ISA-, EISA-, mikrocsatornás vagy local-busz,
a legújabb követelményeknek sem sebesség, sem
kompatibilitás terén nem tesznek eleget, arról nem is
beszélve, hogy egyik sem processzorfüggetlen.
Annak ellenére, hogy a processzorok teljesítménye évrôl
évre közel megduplázódik, a legtöbb személyi számítógépben
még az ódon ISA-busz húzza az igát. Ez a PC-k kôkorszakából
visszamaradt ôslelet elsôsorban a grafikus kártya és a
merevlemez használatakor fékezi le a gyors 486-os vagy még
gyorsabb processzorokat. A grafika- és merevlemezigényes
programoknál a processzor gyakran több idôt tölt el
várakozással, mint munkával. Az ISA-busz még a 16 bites
korszakból származik -- a 32 és 64 bites technológiák
korában tulajdonképpen már semmi keresnivalója sincs.
Létjogosultságát pusztán a számtalan olcsó bôvítôkártyának
köszönheti.
Azoknak a felhasználóknak, akik grafikus operációs
rendszerrel dolgoznak, például Windowszal, vagy
CAD-programokat használnak nagyfelbontású grafikával,
esetleg képfeldolgozást végeznek, feltétlenül szükségük van
egy nagy teljesítményû buszrendszerre a számítógépükben. A
jelenlegi buszrendszerek még a hálózatokban is nehezen
tudják kézben tartani a gyors LAN-kártyák adatforgalmát.
Ott, ahol a sebesség számított, a felhasználók többsége
EISA- vagy mikrocsatornás -- illetve az utóbbi években
local-buszos számítógépet vásárolt. De nemcsak ezek a
gépek, hanem a hozzájuk illô bôvítôkártyák is drágák az
ISA-buszos kártyákhoz képest. És a költségek gyakran nem
állnak arányban a teljesítmény növekedésével.
Elsô pillantásra legjobb megoldás a local-busz vagy az
abból továbbfejlesztett VESA local-busz. De a különbözô
termékek közötti kompatibilitási problémák, valamint a
buszvezeték elégtelen pufferelése kérdésessé teszik ezeket
a fejlett buszrendszereket is.
A mikrocsatorna drága és csak szûk körben elterjedt
megoldás, és több hibája is akad. A legrégebbi 32 bites
busz, a EISA szintén drágaságáról és konfigurációs
hátrányairól híres. A leginkább elterjedt local-busz, a
VESA pedig igen-igen processzorfüggô.
A megoldás teljesen kézenfekvô lenne: egy új, az
eddigieknél is nagyobb sebességû, pontosan definiált,
könnyen konfigurálható és olcsó busz. De egy új
buszrendszert sem a felhasználók, sem a gyártók nem
fogadnak el minden további nélkül. Hiszen ez a bôvítôbusz
csak akkor vethetné meg a lábát, ha a felhasználók jelentôs
sebességnövekedést éreznének használatakor.
A gyártók is szeretnének jól járni. Azt szeretnék, hogy az
új busztechnológia ellenére a számítógépeket a
bôvítôkártyákkal együtt olcsóbban, de ugyanakkor jobb
minôségben lehessen gyártani. És ennek a követelménynek
csak akkor lehet eleget tenni, ha egy számítógép
összeállításához sokkal kevesebb áramkörre van szükség,
mint azelôtt.
Ilyen körülmények között az Intelnek sikerült összefognia
több mint száz komputercéget, hogy együttesen kiötöljenek
egy új, iránymutató buszkoncepciót. Ennek eredménye a PCI
local-busz, amit elôször 1992 júniusában mutattak be a
nyilvánosság elôtt. Ez egy olyan buszrendszer, amelyen
keresztül a processzor villámgyorsan tudja kezelni a PCI
illesztôhelyre csatlakozó kártyákat.
Nem számít, hogy merevlemez-kontroller, hálózati kártya,
grafikus kártya vagy multimédia-bôvítô csatlakozik-e a
PCI-illesztôhelyek egyikére. Minden bôvítôkártya, amely
beleillik a PCI-csatlakozóba, szabályszerûen fog mûködni,
mindenféle kompatibilitási probléma nélkül. Nemcsak az
összes jel, hanem a teljes tûkiosztás is szabványos. És
éppen ennek a szabványosításnak köszönhette sikerét éveken
keresztül az ôsrégi AT- avagy ISA-busz.
A PCI rövidítés jelentése: Peripheral Component
Interconnect (kapcsolat a perifériák között). A local-busz
azt jelenti, hogy a számítógépben lévô bôvítôkártyák
közelebbi kapcsolatban vannak a mikroprocesszorral, és így
sokkal gyorsabban kezelhetôk. Az adatok be- és kimenetele
tehát már nem egy külön I/O-buszon keresztül történik, mint
a hagyományos ISA-, EISA- vagy mikrocsatornás
rendszereknél, hanem a mikroprocesszor ugyanolyan gyorsan
tudja kezelni az összes eszközt, mint a memóriát. îgy
megnövekszik az adatáramlás sebessége a gépben lévô
perifériák felé.
A többi local-buszos rendszerrel -- például a VESA-busszal,
amit eredetileg a grafikus megjelenítés gyorsítására
használtak -- ellentétben a PCI local-busz átfogó megoldást
kínál bármely nagyteljesítményû periféria felgyorsítására.
Ha a buszfrekvencia 33 MHz, a PCI-busz 132 MByte/s átviteli
sebességet ér el 32 bites szélesség mellett.
Összehasonlításul a többi buszrendszer értékeit táblázatban
foglaltuk össze.
Amint az ipar rááll a modern video- és az igényes
multimédia-alkalmazásokra, mint amilyenek például a
HDTV-képek (nagyfelbontású televízió) vagy háromdimenziós
televíziós képek, a PCI-busz minden további nélkül
megbirkózik az átáramló adatömeggel. Még akkor is minden
tekintetben transzparens marad, ha 64 bitesre bôvítik ki a
32 bit széles cím- és adatbuszt, amilyen például az Intel
Pentium processzorában található.
A busszélesség ilyenkor megduplázódik másodpercenként 264
Mbyte-ra, de ugyanakkor felfelé és lefelé is megmarad a
kompatibilitás a 32 és 64 bites PCI-perifériákkal. Mivel a
PCI-buszhoz csatlakozó bôvítôkártyák a mikroprocesszor
nélkül is tudnak egymással kommunikálni, a CPU-nak több
ideje marad a bonyolult számítások elvégzésére. Az értékes
számítási idô ezentúl nem fog értelmetlenül elveszni, hanem
sokkal gazdaságosabban ki lesz használva.
Kezdettôl fogva nagy hangsúlyt fektettek a PCI local-busz
egyszerû kezelhetôségére. A felhasználót semmi sem rettenti
el jobban, mint az, ha egy bôvítôkártya beépítésénél egy
csomó jumpert és DIP kapcsolót kell állítgania, a sok-sok
setuplemezrôl nem is beszélve. Ha ilyenkor a hibásan
beállított kártya miatt a számítógép lerobban, az
borzasztóan kiábrándító.
Az automatikus konfigurálásnak köszönhetôen a PCI-busz
esetében már nem fordulhatnak elô ilyen balesetek, mivel
minden bôvítôkártyához definiálnak egy úgynevezett
konfigurációs regisztert. A bootolás alatt a
mikroprocesszor kiolvassa ezeket a regisztereket, és
felismeri, hogy milyen kártya van a PCI-illesztôhelyen.
Ezután teljesen automatikusan lefut a bôvítôkártya
installálása és inicializálása. Most már végleg a múlté a
jumperekkel és kapcsolókkal végzett kézi beállítás.
@VAz Apple is alkalmazza a PCI-buszt@N
Mivel a PCI local-busz tervezetének kidolgozásában számos
vezetô számítógépgyártó cég részt vett, ezért sok jó ötlet
született. îgy például megállapították, hogy nemcsak az
Intel processzoros számítógépeket fogják a jövôben ellátni
PCI local-busszal, hanem az Apple Macintoshokat is. (Az
Apple szintén tagja a PCI Special Interest Groupnak, és
jelentôs szerepet játszik a PCI szabvány
továbbfejlesztésében.)
Várható, hogy a RISC processzoros gépekben is hamarosan
megjelennek a PCI-illesztôhelyek, mivel az interface
ezekben is optimális összeköttetést biztosít a processzor
és a nagysebességû periféria között.
Összességében a PCI local-busz nemcsak az asztali
rendszerekben jelent olcsó megoldást, hanem a hordozható
gépekben, az iparban használt munkaállomásokban, valamint a
szerver-alkalmazásokban is. A PCI-busz olyan áramköröket is
képes kezelni, amelyek a szokásos 5 volt helyett mindössze
3,3 voltot vesznek fel. Ez különösen a hordozható gépeknél
érdekes, mivel drasztikusan csökken a számítógép
áramköreinek teljesítményfelvétele.
A haszon nyilvánvaló: a hordozható gépek sokkal hosszabb
ideig tudnak mûködni a miniakkukkal. Továbbá a PCI buszos
hordozható gépek ugyanakkora teljesítményt biztosítanak a
grafikus megjelenítésben, mint egy méretes asztali gép.
A PCI szabványban meghatároztak egy úgynevezett ""shared
slot"-ot (közös illesztôhely) is, hogy a gyártóknak és a
felhasználóknak minél nagyobb rugalmasságot biztosítsanak.
Ez egy közös PCI illesztôhely, amit ISA-, EISA- vagy
mikrocsatornás busszal együtt lehet használni. Erre az
illesztôhelyre olyan hagyományos bôvítôkártyákat vagy PCI
kártyákat lehet tenni, amelyek a PCI busz mellett az
említett buszrendszerek egyikét is használják. Mivel egy
ilyen PCI-kártya a másik három buszrendszerrel is mûködik,
a gyártóknak csak egyetlen kártyát kell kifejleszteniük
minden busztípushoz. Ezáltal csökken a fejlesztésre
fordított idô és költség.
A jövôben a hálózati szerverek is profitálhatnak a PCI
buszból. A PCI buszos szerverek minimálisra csökkenthetik a
hálózatok és merevlemezek várakozási idôit, ami kedvez a
költségeknek. A szerverprogramoknál igen fontos a PCI busz
összekonfigurálhatósága. Ez azt jelenti, hogy egyazon
számítógépben párhuzamosan vagy sorosan össze lehet
kapcsolni több PCI buszt. A PCI technológiával így olcsó,
de korszerû és rugalmas elemeket lehet beépíteni
tetszôleges számítógép-rendszerbe.
A PC-gyártók végre egy olyan univerzális buszrendszert
készítettek, amely minden személyi számítógépben lehetôvé
teszi a csúcsteljesítményû perifériák használatát. Nem
számít, hogy az alkalmazott CPU a hagyományos (CISC)
Intel-, a Motorola- vagy esetleg valamelyik RISC-családból
származik-e: a PCI busz minden processzorral képes
együttmûködni. A PCI busznak így reális esélye van arra,
hogy az évtized bôvítôszabványává nôje ki magát.
A PCI local-buszos számítógépek egyik elsô képviselôje a
müncheni Tuncer cég PCI-1 gépe. A gép lelke egy 66 MHz-es
486DX2 processzor (8 Mbyte memóriával és 520 Mbyte-os
merevlemezzel). Merevlemez-kontrollerként egy úgynevezett
32 bites SCSI-2 controllert alkalmaztak, amit beépítettek
az alaplapba. A három PCI illesztôhely egyikében foglal
helyet a 2 Mbyte videomemóriájú PCI true color grafikus
kártya. A gép felszerelését két soros, egy párhuzamos, és
egy játék-port, valamint két floppymeghajtó teszi teljessé.
Åra mindössze 5900 márka, ami magába foglalja a
billentyûzetet, az egeret, az MS DOS 6.0-t és a Windows
3.1-et.
A német CHIP tesztlaborja szerint a PCI buszos gépek
teljesítménye alig marad el a Pentiummal szerelt gépekétôl,
ugyanakkor áruk fele, sôt harmada is lehet a ma csúcs
PC-inek. De nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a
PCI-technika a Pentium teljesítményének is további lökést
adhat.
A PCI local-busszal ellátott számítógépeket még egy nagyon
érdekes tulajdonságuk tünteti ki: sok gép a különlegesen
gyors, de ugyanolyan drága bôvítôkártyáknak köszönheti
magas teljesítményadatait. A PCI local-buszos gépek
(köszönhetôen az új busztípusnak) összes alkotóeleme messze
átlagon felüli teljesítményt nyújt, a teljesen hagyományos
technika ellenére. A felhasználók örülhetnek: nagyobb
teljesítményt kapnak kevesebb pénzért.
@K(ùgy tûnik, Magyarországon még drága alternatíva a PCI@N
@Kbusz, de van jövôje, hiszen valószínûleg csökkenni fog az@N
@Kára. -- A szerk.)@N
@KLoys Nachtmann@N
@VPCI local-busz kontra más buszrendszerek@N
PCI local-busz ISA busz EISA/MCA busz
Buszfrekvencia 20-50 MHz a CPU frekvenciájától függôen 8 --
Busszélesség 32/64 bit 16 bit 32 bit
Max. sávszélesség 66 MB/s 33 MHz-es CPU-frekvencia 8 MB/s 16 MB/s
és 32 bites busz mellett
Åtlagos sávszélesség 30 MB/s 33 MHz-es CPU-frekvencia 2,5 MB/s 5 MB/s
és 32 bites busz mellett
@KMegjegyzés: A 133 M-s sebességet a speciális@N
@Kburst átviteli módnak köszönheti.@N
@KKérdések és feleletek a PCI-busszal kapcsolatban@N
@VMi a PCI?@N
A PCI helyi sínes (local-bus) építésmód, amely gyors
kapcsolatot biztosít a processzor és a periféria között.
Mivel a PCI busz független a processzortípustól, a gyártók
mostantól végre egységes alapon fejleszthetik ki a
nagyteljesítményû perifériaelemeket, például a
LAN-kártyákat, a SCSI interface-eket, valamint a grafikus
és videobôvítôket.
@VMibe kerül a PCI?@N
A PCI busz a gyártásban nem okoz többletköltséget, sôt
csökkenti a nagyteljesítményû gépek gyártási költségeit.
Mivel több PCI buszt sorosan vagy párhuzamosan egymáshoz
lehet kapcsolni, a buszrendszer megfelel az összes jövôbeli
alkalmazás számára.
@VKaphatók már PCI chipek?@N
Az Intel a gyártók közül elsôként dobott piacra egy PCI
chipkészletet a 486-os családhoz és a Pentiumhoz. A
nagyintegráltságú áramkörnek köszönhetôen alig van szükség
más komponensekre egy PC megépítéséhez. A haszonélvezô a
felhasználó, hiszen viszonylag kevés pénzért nagy
teljesítményt kap. A Digital Equipment nemrég mutatta be az
Alpha-PC-hez készített PCI chipkészletét. Az Apple is
tervezi, hogy hamarosan PCI busszal látja el a
Macintoshokat.
@VNagyobb kényelmet nyújt-e a PCI?@N
Az olyan bôvítôkártyák, amelyek beilleszthetôk egy PCI
illesztôhelyre, jelentôsen megkönnyítik az installálást.
Mivel a PCI adapterek automatikusan installálják magukat a
gép indításakor, ezért a felhasználó nem követhet el hibát.
@VMi a fontos a vásárlásnál?@N
Aki PCI-s gépet vásárol, annak ügyelnie kell arra, hogy
legyenek szabad ISA- vagy EISA-illesztôhelyei a jövôbeli
bôvítésekhez.